67, panini, disznó, stb

az előző postból kifelejtettem, hogy ettem rántotthúst a 67-ben (attól az ország legjobbja, hogy panko morzsába forgatták), sőt, evés közben még helyi bloggert is szpottoltam. külön azért nem fogok fehérvárra utazni, hogy itt ehessek, de ha megint erre járok ebédidőben, akkor csakis ide ülök majd be .

kimaradt továbbá a café panini, amiből bárcsak minden sarkon, na jó, kerületben lenne egy. miért minden újlipótvárosban van, ami menő? ma reggel pl. tök véletlenül, valami megbeszélésre alkalmas helyet keresve botlottam igen szimpatikus kis kávézóba a csanády utcában (dolce villa). biztató külsejű croissant-ok!

itt felénk a hatkerben csak olyan wannabe menő helyek nyílnak, mint pl. ez a pesti disznó, ahol a kaja középvacak, a kiszolgálás pedig katasztrofális. legalábbis tegnap este az volt.

még szerencse, hogy a szerecsen a közelben.

ezeket főztem mostanában, már amire emlékszem (semmi izgit vagy olyat, ami itt még ne szerepelt volna)

tökfőzelék, spenót, nyers paradicsomos spagetti, csirke satay, egg fried rice, céklás brownie, meg az a szójaszószos csirkecomb a legutób binők lapja konyhából.

ma a gasztrodeákban ebédeltem. igényes menza. ilyen is van, jó tudni róla. kb. úgy éreztem magam, mint amikor először jártam a szimpla kertben, mert garantáltan csak az találja meg, aki tud róla.

a lövöldén meg nyílt egy lidl. érzem, hogy innentől más lesz az életem. már ha egyszer bejutok, ugyanis nyitás óta hosszú, tömött sor áll előtte ill. benne.

itt van, megjött zampano

megint nekifutok!
az utóbbi időkben rengeteg helyen jártam. a laciban vacsorázni is lehet már, de a borkonyha jobb. ettem az á table milfőjéből és citromtartjából. (standard franciaországi pékségbeli cucc, itthon persze nem standard, sajnos.) a pántlikában továbbra is remek a hambi, a kertemben meg a balkánburger. mindkét hely gyerekbarát, bár utóbbiban igen porosak lesznek. apropó gyerekbarát. eljutottam végre a pastramiba is, bár a pastramiszendvicsemet nem bírtam megenni. viszont, ha az ember ügyesen a gyereksarok mellé pozicionálja magát, percenkénti felpattanás nélkül költheti el a vacsoráját.

tartottam az essenciában francia nyelvű cook hungarian-t. libamáj karamellizált gyümölcsökkel, mangalicatarja, pásztortarhonya, tokajis madártej volt a menü.
gyártom a szendvicseimet is bőszen. a kenyér az egyéjszakás buci, hosszúkásra formázva. most éppen ez a választékom:
- sonkás-emmentális (a cég, akinek gyártok, francia, ergo nem lehet kihagyni a klasszikus zsambonfromázst, jó sok vajjal persze).
- pármai sonka- sült paradicsom- bivalymozza - bazsalikom
- csicseriborsósaláta, sültpaprika-csíkok
- kecskesajtkrém, szalámi, rukola, sültpaprika-csíkok
- kecskesajtkrém, grillezett zöldségek (padli, cukkini, paprika)
ma épp céges partit adnak a franciák, amihez pogácsával és grissinivel járulok hozzá. a pogácsából már megint kihagytam a sót, a durva életbe. így aztán sajt helyett maldon sóval szórtam meg.