itt van, megjött zampano

megint nekifutok!
az utóbbi időkben rengeteg helyen jártam. a laciban vacsorázni is lehet már, de a borkonyha jobb. ettem az á table milfőjéből és citromtartjából. (standard franciaországi pékségbeli cucc, itthon persze nem standard, sajnos.) a pántlikában továbbra is remek a hambi, a kertemben meg a balkánburger. mindkét hely gyerekbarát, bár utóbbiban igen porosak lesznek. apropó gyerekbarát. eljutottam végre a pastramiba is, bár a pastramiszendvicsemet nem bírtam megenni. viszont, ha az ember ügyesen a gyereksarok mellé pozicionálja magát, percenkénti felpattanás nélkül költheti el a vacsoráját.

tartottam az essenciában francia nyelvű cook hungarian-t. libamáj karamellizált gyümölcsökkel, mangalicatarja, pásztortarhonya, tokajis madártej volt a menü.
gyártom a szendvicseimet is bőszen. a kenyér az egyéjszakás buci, hosszúkásra formázva. most éppen ez a választékom:
- sonkás-emmentális (a cég, akinek gyártok, francia, ergo nem lehet kihagyni a klasszikus zsambonfromázst, jó sok vajjal persze).
- pármai sonka- sült paradicsom- bivalymozza - bazsalikom
- csicseriborsósaláta, sültpaprika-csíkok
- kecskesajtkrém, szalámi, rukola, sültpaprika-csíkok
- kecskesajtkrém, grillezett zöldségek (padli, cukkini, paprika)
ma épp céges partit adnak a franciák, amihez pogácsával és grissinivel járulok hozzá. a pogácsából már megint kihagytam a sót, a durva életbe. így aztán sajt helyett maldon sóval szórtam meg.