vasárnap: kenyér megint egy szál se, viszont jó korán keltem, úgyhogy össze is dobtam egy almás-répás-kókuszos reggeli muffint. mitadisten, ez is Ottolenghi. a pekánt viszont sajnos kénytelen voltam dióra cserélni.
utána kerekedés, wamp. nem vettünk semmit, de kóstoltunk zsályás-kacsás meg céklás-csokis kalácsot a büféből, akiket én ajánlottam a szervezők figyelmébe, és örömmel konstatáltam, hogy náluk volt a legnagyobb pörgés. aztán gondoltuk, ebédelünk egyet a mákban, de még idejében tudomásunkra jutott, hogy újabban vasárnap zárva tart. lesétáltunk a csalogány 26-ba, zárva volt az is. végül a ring caféban kötöttünk ki, mert nemrégiben ódákat olvastam a hamburgerükről (a bucit meg a marmorstein pékségből hozatják hozzá, ami a hottest pékség in town). nos, a hambi tényleg jó volt, kár, hogy 45 percet kellett várni rá.
utána mozi, hozzá one of those vanilla bullshit things (ettől mindig elkap a röhögőgörcs) a szomszédos lengyel starbucksból
vacs: egyben sült bőrös malackaraj (Segal útmutatásai alapján, körbesütve, aztán 90 fokon sokáig és a végén 160-on egy kicsit), sült gyökérzöldségekkel és dióolajjal elkevert quinoával. nekem csak az utóbbi, mert húsra már nem nagyon bírtam nézni. de így is elfogyott.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment