steak béarnaise

a nap azzal kezdődött, hogy anyukám, aki olvasta, hogy jártam múltkor a bélszínnel, felhívott, hogy gyönyörű bélszín van a Gyulánál (az egyik Hunyadis hentes, de nem AZ), és ilyenkor hajnalban még sorba sem kell állni érte, kell-e? kellett.
reggeli: a tegnapi blinimaradék remekül működött nutellával megkenve
utána nagy piacolás, tavaszi cuccok még mindig sehol, kivéve a sóskát és a spenótot, azt vettem is. csicsókát viszont most már jó ideje minden héten látok, ahogy paszternákot is. gondolom már nem sokáig, de azért jó ez a kiszámíthatóság.
aztán még Rossmanba és egyéb fontos helyekre is elmentünk a két gyerekkel, nagyon elment az idő, úgyhogy ebédre bekaptunk egy gyrost a Szultán büfében. most nem volt annyira jó, ráadásul egy új nő van, nem a mosolygós örmény unoka. a kifinomult ízlésű gyereknek nem kellett a gyros, úgyhogy zöldborsós-sonkás tojásos sült rizst kapott otthon, meg utána egy joghurtot.
uzsonna: banánturmix, majd intenzív játszóterezés
vacsora: steak, béarnaise, sültkrumpli. Nigella majdnem-béarnaise receptjét csináltam, magyarán egy hollandi mártást, amibe az elején egy pici szárított, a végén pedig sok friss tárkonyt kevertem. a hülye mártást nem kevesebbszer, mint háromszor kellett újrakezdenem, mert mindig az utolsó pillanatban vált szét. így aztán jó sok lett, de megérte, isteni lett, ahogy a steak is meg az Ella krumpliből, fritőzben gyártott sültkrumpli is. kinyitottuk hozzá a drága bordóit is. happy days.